"Amikor a szív érez, az agy kihagy, a levegő elfogy, a véred lüktet, és érzed azt, ami a legrosszabb neked." Hihetetlen az hogy mennyire igazak ezek a dolgok. Hiszen, ha szerelmes vagy, az annyira jó.Egy ideig.Utána kezdesz belegondolni abba hogy "dee...ennek vége lesz egyszer nem?!". És innen elkezdődnek a problémák.Bizonytalan leszel.Hitetlenkedni kezdessz. Hiába érzed még mindig ugyanazt a másik iránt,hiába gondolsz még ugyanúgy rá, hiába érzed hogy ő kell neked. Minden hiába?!... és ha szakítotok csak a jóra emlékszel? A rosszak eltűnnek?. Nem. Sok jóra emlékszel..de azt szokták mondani hogy "a jót könnyebben elfelejtjük, mint a rosszat". Én a kapcsolatomból szinte csak a rosszra emlékszem. Voltak nagyon jó pillanatok.Amikor jó volt akkor jó volt. Amikor meg rossz, akkor az ku*va rossz volt. És ha kérdeznék, mire emlékszem azt mondanám: arra a napra amikor először csalt meg, arra az órára amikor először éreztem hogy már nem ugyanaz és valami hiba van, arra a percre amikor utoljára láttam, arra a másodpercre amikor hidegen a szemembe nézett. Nyilván ezek csak a rossz dolgok. Egyértelmű emlékszem pár jó dologra. Amikor először csókolt meg, arra a helyre ahol először találkoztunk, arra a napra amikor először mondta hogy : "szeretlek"... de kit érdekel?!... szakítottunk, és én már nem vagyok belé szerelmes. Szokták mondani hogy az "érzések nem múlnak el maradéktalanul soha"... hát nem tudom, ha valaki annyi rosszat kap egy kapcsolatban mint én, akkor szerintem ezek kiütik az érzéseket és csak gyűlölelet, megvetést,szánalmat hagynak maguk után.1 hónap?!... valakinek sok valakinek nem.Nekem nem volt az.De őszintén szólva bőven elég volt.És egyátalán nem bánom hogy vége van...mert igy jöttem rá hogy mi az igazi szerelem és nem ez volt az! Szerettem.Múlt idő. És ezt sem bánom.De aminek vége van, azt nem kell eröltetni, mert abból jó nem származik. :) . Csók.