2011. március 31., csütörtök
előre tekintő...
Csak ültem a buszon, a fülemben ment a zene, beszéltek hozzám de meg sem hallottam. Este volt már, Szeged gyönyörűséges fényei távolról nézve belevilágítottak a szememben és mosolyt csaltak az arcomra. Megláttam azt, ahol élek és ahol imádok lenni. De belém hasított a gondolat, hogy mindez egyszer megszűnik és már más fogja helyettem ugyanígy gondolni. Nem leszek örökké fiatal és élettelteli, nem lehetnek mindig reményeim,álmaim amiket szeretnék megvalósítani. Nem lehetek örökké szerelmes mert az idő azt is elveszi majd tőlem és ahol járt, maga mögött hagyja a szeretetet, soha többé nem fogom már érezni a szenvedélyeket a testemben,lelkemben. Talán hozzám kicsit korábban jött el ez az öregedéstől való félelem, de nem a szépséget féltem vagy a bőröm jelenlegi állapotát.. hanem az érzéseket amik eltűnnek majd egy röpke pillanat alatt és lehet, hogy már nem is fogok emlékezni milyen jó is volt. Azt, hogy milyen is harcolni valakiért és tiszta szívvel, teljes odaadással szeretni mindenek felett, talán azt hiszi mindenki ez túlzás de nem az. Ez a valóság jelenlegi ábrázolása az én világomban ahol mindent megtennék és megtehetek bármit de az idő ellen nem tehetek. Minden eltelt másodperccel közelebb vagyok a véghez ami egyesek szerint 'egy új kezdete' de én ezt nem tudom elhinni. Visszanézve mivan ha minden más lesz, ha a 30 éves énem visszanéz és kineveti ezt a 15 éves testet... felfogom majd, hogy kár volt aggódni mert mellettem lesz egy kisgyerek aki az enyém, akit mindennél jobban fogok szeretni, akit úgy nevelek, hogy minél jobb ember lehessen belőle és mindent megadok majd neki. Erre vágyom, mert van célja az életemnek most is.. de vannak álmaim és elvárásaim túl érzelmes vagyok bár nem mutatom mindig, lehet hogy úgy látod ; kívül jég, belül tűz és csak pár ember láthatja mert 'erősnek mutatom magam de ha nem lát senki könnyezem'. Emberből vagyok, én is képes vagyok végigsírni egy egész éjszakát, vagy mások előtt is akár ha már tényleg máshogy nem lehet de elhiszem, hogy vár valami szebb még ha rettegek is attól hogy, mit hoz a jövő..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése