hey baby!

Miért mindig ilyen nehéz, az akinek elvileg bíznia kéne benned, gyanúsít meg annyira valótlan dolgokkal. Nincs is oka rá, eggyátalán semmi. Nem érzek többet senki iránt, nem csináltam semmit, senkivel.. senkivel! Nem tagadnám, nem lenne hozzá erőm hogy tagadjam, elmondanám mert gyötörne a bűntudat, így viszont azért gyötör hogy mit tettem ami miatt ezt gondolja rólam, ami miatt ezt kinézi belőlem. Hogy mibe lehetnék jobb nem tudom. Kissé belefáradtam, a következő ilyet nem hagyom, így hogy leírom el is hiszem hogy meg tudom tenni majd, képes leszek rá ha a sors úgy hozza bár amikor úgy éreztem hogy most mindjárt vége, a szívem majd kiesik a fájdalomtól. Hallgattam a zenét megint és az ideg keringetett, annyira rossz volt. Soha többé nem akarom ezt átélni, mindennap azt kívánom hogy örökké tartson és ha megcsal vallja be, úgyis megbocsájtok csak ne másoktól kelljen megtudnom. Az annyira fájna ha még ennyi idő után sem tudná nekem elmondani hogy mit érez, kíváncsi vagyok. Nagyon is..