:S

Egy kicsit a hétfő megváltoztatott. Csaba apja olyan dolgokat vágott a fejemhez amiknek semmi alapja nem volt..Már eleve a feltételezés is sértő, hogy én az életbe bármikor is megcsaljam Csabát, akiről mindenki tudja, hogy az életem.. és soha sem bántanám meg, nem úgy mint ő engem. Mindenki tudja, hogy nem egyszer megcsalt, nem is egyszer jöttünk össze, nem is egyszer bocsájtottam meg Ő pedig szemrebbenés nélkül mondja nekem, hogy ha én megcsalnám, ő azonnal elhagyna engem. Csak én voltam úgy látszik túl megértő vele szemben, nem kellett volna talán? De akkor most hol lennénk? Most ki kivel lenne? Nem együtt az biztos, ha én nem vagyok képes túllépni akkor most mi nem lennénk sehol, 11 hónap mással telt volna el, cseppet sem ugyanígy. Kicsit félek, mintha minden megváltozott volna, mintha semmi sem lenne most ugyanolyan, félek, hogy valami elmúlik hirtelen és én jobbra, ő meg balra fordul. El fog menni több mint egy hétre az anyjához Finnországba, ideges vagyok, hogy nem láthatom, bele fog szakadni a szívem de kibírom mert muszáj.. hogy utána újra lássam ez mindent megér nekem. 2 hét tömény ivást mindennap..mindegy mi, csak ne gondoljak arra, hogy nincs velem.