2012. február 29., szerda

jaj Meli... olyanhülyevagy :|

Az élet hozhat néha furcsa változásokat, olyanokat amikről álmodni sem mertél, ez egy rossz álom. Nem tudom mire várok, egy ébredésre? Egy csókra? Nem vagyok én Csipkerózsika de mégis.. olyan ez az egész mint egy rossz sorozat.. úgy érzem hatalmas késekkel állnak felettem és a szívemet marcangolják.. megállás nélkül szúrják a kést belém és darabolnak, mégsem halok meg. Miért nem? Szenvedni mennyi ideig "egészséges" ? A gondolat.. az élet, az érintések.. annyira hiányoznak. Egy illat és egy érintés létezik amit álmomból felkeltve ezer közül is felismernék, az övé. Összetörte a szívem, darabokra hullottam, a depresszió és a halál pókereznek felettem és a tét én vagyok. Félek.. átjárja a testem, minden porcikám. De érzem az illatát... láttam. Tartja a lelket bennem a szerelem ami számára túl gyorsan meghalt.. meghalt örökre. Úgy ahogy én is.. ahogy a lelkem. Az apró darabokat nem szokták összeragasztani, inkább kidobják hisz úgy kényelmesebb.. kényelmesebb valakinek, annak aki mindenem elvette egy tollvonással és még csak nem is küzdött érte. A vég.. az utolsó játszma, nem tudom mi legyen. Ha feladnám megfutamodnék, az agyam azt mondja "ne tedd! hányszor csinálsz még hülyét magadból???" a szívem pedig " tedd meg, hisz ennél jobban nem törhetsz össze" .. azért ezzel vitatkoznék. Sokszor voltam már rosszkedvű.. de nem úgy hogy 2 nap alatt 2kg-t fogyjak és sírjak vagy nevessek és ebből álljon a napom. Ha megölelem úgy érzem annyira jó, de annyira fáj.. Szeretem mit tegyek? Senki sem érti talán ahogy én.

2012. február 28., kedd

Tegnap volt az a nap amitől a legjobban féltem, igen megmondtam neki, hogy legyen vége, hisz nem tudja én mennyire szenvedek vagy ha tudja akkor sem érdekelte soha mert ő elvan foglalva azzal, hogy lépten nyomon megcsalhasson és ne törődjön azzal, hogy mit tesz velem, úgy ahogy az a lány sem aki mindent elkövetett ezért. Mégis, annyira üresnek érzem magam, mindenki támogat, nagyon jólesik, de senki nem pótolhatja őt. Az életemet vették el tőlem, de még koránt sem biztos mert én nem hagyom. Mindent elkövetek azért, hogy az enyém maradjon. Nem tudom elfelejteni, nem megy én akarom őt. Egésznap hiányzik. Fájtak a szavai, égettek a könnyei.. de úgyéreztem csak megjátszás és nem szabad neki hinnem többé. Nem fog visszaállni a bizalmam egykönnyen.. annyira nem akarom, hogy így legyen. Mit tegyek??!!