Ki vagyok élezve minden hangra, mozdulatra, szóra és bármire amit tőle kapok...a rossz gondolatok csak úgy járkálnak a fejemben és mintha átvették volna az uralmat felettem, nem hagynak nyugodni. Az a 6 óra hossza, amit iskolában töltök egy rémálom ha előjön bennem a nemrég történt dolog, olyankor egy megmagyarázhatatlan érzés lesz a gyomromban és a torkomban mintha gombóc lenne. Mi lett belőlem? Egy sárkány? Valahogy amikor ma megláttam egy másik olyan kommentet ami úgymond 'veszélyes' lehet, észrevettem, hogy nem olyan érzés volt ez mint a múltkor, nem fájt annyira, nem égetett, nem kerülgetett a sírás..talán a lelkem mélyén számítottam ilyenre, és így könnyebben felkészítem magam a rosszra. Az agyam együttműködik velem..